Sinistra körzet

Az immár klasszikus regény vagy novellafüzér (a m?faji határok a Sinistra körzet esetében is elmosódnak), amelyet Bodor egyik f? m?veként tart számon az irodalomtörténet, épp negyedszázada, 1992-ben jelent meg el?ször. Az egyszerre ismer?s és holdbéli tájnak ható hegyvidéki terepen kirajzolódó történet a totalitárius rendszer m?ködését mutatja be mély iróniával és fekete humorral egy szigorúan behatárolt, kevés szerepl?s, groteszk világban. ,,...(Bodor Ádámot) olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erd?re, b?zre, medvére, pálinkára, férfira, n?re. A bársonyfenek? Elvira Spiridonra, a nagy fehér cubákú Aranka Westinre, a buja tündérb?l sz?rös állattá változott Connie Illafeldre, Bebe Tescovinára, akinek a szeme éjszaka világít, mint a hiúzé. ...Hogy mindez realizmus-e vagy szür vagy mágikus - ezen manapság nem érdemes studírozni. Vagy sohase is volt? Egyre bizonyosabb, hogy valaki álmodik minket. E könyv után növekv? kíváncsisággal és konstans rémülettel kérdeznénk, hogy mi van, ha ez a valaki fölébred. Ki?" (Esterházy Péter)