Akit a mozdony füstje megcsapott

A Magyar Államvasutakkal minden hazánkfia kapcsolatban került már valamiként – utasként bizonyosan. A MÁV éppen ezért mindenkinek szívügye, mindenkinek vannak személyes tapasztalatai, s dicséri vagy szidja, áldja vagy átkozza, ki-ki természete és tapasztalata szerint.Moldova György könyvét már a témája is érdekessé teszi, de igazán izgalmassá az, hogy megmutatja az olvasónak a MÁV bels? életét, azt, amit az utas nemigen láthat, talán nem is sejthet. Moldova György meggy?z? képet rajzol egy-egy nagyforgalmú vasúti csomópont munkaritmusáról, munkakörülményeir?l, a szinte hihetetlen munkabírású vasutasokról, az id?sebb és fiatalabb vasutasnemzedék gondolkodásmódjáról, munkastílusáról, mozdonyvezet?kr?l, f?t?kr?l, forgalomirányítókról, pályamunkásokról, vasúti mérnökökr?l, minden rend?-rangú vasutasról.Felejthetetlen a Záhonyi Átrakó Körzetr?l, Európa legnagyobb szárazföldi kiköt?jér?l rajzolt kép: sínpárok beláthatatlan hálózata, érkez? és induló vonatok százai mindennap. A gépesített, helyenként majdnem automatizált rakodómunka mellett a hagyományos, s?t ?srégi kézi rakodás, száz és száz áruféleség, Európa minden tájára induló vagonok – leny?göz? kép.Moldova György a MÁV tevékenységének minden területét megvizsgálja – nemcsak a forgalmat és a pályafenntartást, nemcsak az árurakodást, és utasszállítást, hanem a betegellátást is, s?t a fejlesztést, a korszer?sítést, aztán a gazdaságtalannak min?sített vasútvonalak megszüntetésének minden körülményét is.